Esztergom – A Bazilika előtti, alatti és egy isten háta mögötti tér

A monumentális Szent István, a Várhegy alatt megbúvó, vízivárosi Mindszenty tér és az Ószeminárium épülete mögött szerénykedő, Dózsa György nevét viselő eltérő jellegzetességeket mutatnak, mégis mindhárom szorosan kötődik – nem csak földrajzilag – a Bazilikához.

Szent István tér, déli oldal (foto: SGy)

„Amikor a múlt századi utazó a Zrínyi vagy a Pannonia gőzhajó fedélzetén Győr felől jövet a Pilis hegység lábához ér, szinte a táj egére lebbenve emelkedik föléje az esztergomi székesegyház kupolája… A Várhegytől délre terül el a korábban fallal körülvett, tulajdonképpeni szabad királyi város,a polgárváros; közvetlenül a Duna partján, a Várhegytől nyugatra húzódik keskenyen az érseki- vagy víziváros; északról csatlakozik hozzá Szentgyörgy mezőváros….

  A vár déli bástyafokára tekint a vízivárosi plébániatemplom két hegyes sisakos, karcsú toronnyal közrefogott domború főhomlokzata; kolostorépület csatlakozik hozzá, s közelében áll az 1739. évi pestis emlékezetére emelt barokk Mária-szobor. Szentgyörgy és Szenttamás teljesen falusias része a múlt századi Esztergomnak, az utazó legfeljebb a Szent Tamás-hegy kálváriakápolnájára vet egy futó pillantást, amelyet festői összevisszaságban vesznek körül a bazilikát építő kőművesek, különböző mesteremberek és napszámosok apró házacskái.” (Antalffy Gyula: Reformkori magyar városrajzok)

A Bazilika előtti hatalmas térség még nem szerepelhetett a reformkori leírásban, három részből álló „kétszintes” alakzata később készült el. Középső, legszélesebb csíkja egy mesterséges feljáró, ma autóparkoló, kevés zölddel, sarkain királyok, egyházi személyiségek szobraival. A székesegyház előcsarnoka előtt több emlékmű áll, középen a Magyarok Nagyasszonya bronz szobra. A hosszan elnyúló tér szemközti oldala nem egységes, épületei közül egyedül a segédpüspöki palota emelkedik ki. Az „alsó” szinten a rámpa alatt hatalmas klasszicista pincerendszert találunk étteremmel, bormúzeummal, a másik két térrészt összekötő alagúttal, a Sötétkapuval.

Szent István tér, északi oldal (foto: SGy)

A tér északi és déli szegélyét a szimmetrikusan és egységesen felépített kanonokházsorok határolják. A háromemeletes, hat-hat lépcsőházra bontott egyforma klasszicista házsorok ma nemigen hasonlítanak egymáshoz; a déli szárny (korábban szemüvegkeret-gyár) lerobbant és lakatlan, idővel talán oktatási célra újítják fel, az északi (volt szovjet laktanya) felújított, parkosított, részben hasznosított, középfokú tanintézmény is kapott itt helyet.

  A házsor elején, a Bazilika alatt található az Ószeminárium (korábban papnevelde) tömbje, ma a Szent Adalbert Központ (hittudományi főiskola, kutató- és konferencia központ, levél- és könyvtár, Mindszenty Emlékhely…) épülete. A Dunántúl egyik legnagyobb épületének építészeti érdekessége, hogy a főszékesegyházra tekintő, mértéktartóan díszített homlokzata klasszicista stílusú, míg a hátsó, a Szentgyörgy városrészre néző, romantikus.

Mindszethy tér (foto: SGy)

A Szent István tér alatt, a Duna felőli oldalon található a kedves Mindszenty tér. Az érsekség szolgálatában állók számára alapított Víziváros kis, háromszög alakú terének ékessége az ívelt homlokzatú, barokk stílusú kéttornyos plébániatemplom, mellette a Prímási Palota neoreneszánsz épülete, benne gazdag Keresztény Múzeum. A tér oldalát az Immaculata (Szeplőtelen fogantatás) barokk szoborcsoport zárja, másik szárán egyszerű földszintes, egyemeletes házak sorakoznak, és ez a térfal ragad igazán magával: a sziklafalra tapadó házacskákra szinte ráborul a robosztus várfal bástyáival, a mögötte magasodó Bazilika hatalmas zöld kupolájával.

Dózsa György tér (foto, SGy)

Továbbhaladva a Dunával párhuzamosan a Bazilika háta mögé érkezünk a Dózsa György térre. A hangulatos terecskének vannak fái, padjai, sarki kocsmája, keresztje; kopottas házaiban egykor az egyházi épületeket építő munkások laktak, ma leginkább munkanélküliek, kényszervállalkozók. Nem kell sokat inni ahhoz, hogy a kocsmából kilépve csodát lássunk: a szegényes tér felett lebeg az Ószeminárium hatalmas épülete csodálatos homlokzatával, a líraian romantikussal természetesen!  

 

Szentes – Egy rendes és egy rendezetlen tér

A kis délalföldi város tizenkilencedik században felépített terei viszonylag jól átvészelték az idő múlását. A katolikus templomáról ismert Erzsébet teret kiforrottság jellemzi, a hatalmas református templomáról híres főtér ma még rendezetlen több szempontból is.

Erzsébet tér (fotó SGy)

„Szentes a Körös folyó régi árterén, a tenger szintje fölött 87 méter magasságban fekszik, a Kurcza-ér partján. A város külseje megnyerő. Régi modorú, de tekintélyes polgári házai pompás nagy piacza díszes artézi kútjával igen kedvező hatást tesznek a szemlélőre. Feltűnő benne a szép megyeház és a városi gymnasyumi épülete a reformátusok középponti iskolája és temploma, mely utóbbi legnagyobb a magyarországi református templomok közt. A pompás gymnasiumi épületben van elhelyezve a szép fejlődésnek indúlt városi múzeum és könyvtár is. Van e városnak egy gyönyörű közkertje, a „Széchenyi-liget”, mely szépségre és nagyságra az egész Alföldön ritkítja párját.             ” ^{(Az Osztrák-Magyyar Monarchia írásban  és képben, 1891)}

                                                                                                                  

Az egykori megyeszékhely belvárosának külseje ma is megnyerő, ez az egykori piacra, a mai Kossuth térre korlátozottan vonatkozik. De kezdjük a kisebb méretű, egyszerűbb, egységesebb Erzsébet térrel!

Az emberléptékű, arányosan parkosított térség három oldalát igényes épületek veszik körül: déli oldalán katolikus általános iskola dísztoronnyal, átellenben patinás gimnázium, a sarkon túl a klasszicizáló katolikus Szent Anna templom emelkedik, a tér túloldalán régi bírósági épület áll. A tér közepén I. világháborús emlékmű található, nyugati oldalát Szentháromság szobor díszíti. Azt lehet mondani, hogy a Kurca-parti oldalon álló végtelenül egyszerű üzletsor sem árt a helynek, sőt: az alapvetően egyházi, városi funkciójú téren ily módon helyet kap a kereskedelem is.

Kossuth tér (fotó SGy)

Szentes főtere a szabálytalan alakú Kossuth tér, amelyet két épületsarok választ el az Erzsébet tértől. Az egyik a hosszan elnyúló saroktornyos késő barokk Városháza (mellék szárnya az Erzsébet térre néz), a másik az egykori Megyeháza klasszicista épülete (ma múzeum, kulturális központ, levéltár). A tér hátterében magasodik Szentes jelképe, a hatalmas klasszicista Református Nagytemplom, többször átépített 43 méter magas körerkélyes tornya tűztoronyként is szolgált. A felújítás alatt álló téren a névadó szobrán kívül Horváth Mihály történetíró püspök szobra (Kisfaludy Stróbl Zsigmond) található, az idézett díszes artézi kút helyén nem kevésbé elegáns szökőkút csobog. A templommal szemben a teret hosszú, hatemeletes vasbeton lakó- és szolgáltatóház határolja, első emeletén képzőművészeti galéria. Egy síkban vele a híres Petőfi szálló szecessziós épülete, jelenleg felújítás alatt áll.

Petőfi szálló (fotó: SGy)

Lehet, hogy előbb-utóbb megszűnik a tér rendezetlensége: befejezik a parkosítást, esztétikusabbá varázsolják a hatemeletest, befejezik a szálló rekonstrukcióját, mindenki megelégedésére rendezik környékét, megnyugtatóan lezárják az átépítéssel kapcsolatos rendőrségi ügyeket…

Lehet, hogy változnak az idők. Lehet, hogy a „rendes” tér is valamikor rendezetlen volt?