Székesfehérvár – Hagyományos térrendszer, nem szokványos terekkel

A régi királyi város belvárosát három, párhuzamos utcákkal összekötött tér jellemzi, a városi, az egyházi és a régi vármegyei. A terek arculata, talán a legfiatalabb Megyeháza teret kivéve, nem megszokott.

Vármegyeház (fotó: SGy)

„Kétségtelen, hogy földrajzi fekvése emelte első helyre Alba Civitast, későbbi latin nevén Alba Regiát, amely feltehetően Géza fejedelem halomtetőre épült, messzire látszó, hófehér mészkőkockákból rakott templomáról kapta a nevét… A település ősi magva s a később kialakuló külvárosok a mocsárvilágból fölemelkedő szigeteken jöttek létre… A Belvárost egészen a XIX. század elejéig várfal köríti, barbakánszerű kerek bástyákkal és tornyos kapukkal megerősítve…  [Budáról közeledve] a ciszterciek kétemeletes rendháza, és Nepumoki Szent Jánosról elnevezett kéttornyú barokk temploma után a Belváros gerincét képező, enyhe hajlású utca hirtelen kitágul, térré szélesül, amelynek nyugati falát az egyszerű, sima homlokzatú, egyemeletes ferences kolostor, a keletit pedig az ugyancsak egyemeletes, de díszes copfstílű püspöki palota alkotja… [mellette]az L-alakú téregyüttes a múlt században piac, ahol mindig nagy a forgalom, különösen a hetivásáros napokon…”  ^{(Antalffy Gyula: Reformkori magyar városrajzok)}

Városház tér (Fotó: SGy)

Ahogy a várost övező vízi világ, a várfalak, úgy a Fehérvárt jelképező, a mai Városház teret egykor határoló királyi palota és bazilika épületei sincsenek már meg. Helyükön új épületek, épületegyüttesek születtek sajátos L alakú teret képezve. Az egykori piac, a mai tér „zsákutcába torkoló” szára déli oldalán áll a Városháza, amelyet két épületből átjáróval egyesítettek hangsúlyos épületté, szemben a provinciális barokk Szent Imre templom és ferences rendház áll, a teret a kétemeletes Bezerédy-ház zárja, összességében a mellette álló copf lakóházzal kiegészülve érdekes, eltérő homlokzatmélységű, harmonikus térfalat alkotnak.

  Átellenben, a tölcsérré szélesedő utcafronton, a lebontásra ítélt középkori főtemplom köveiből épített, három utcára néző Püspöki Palota (benne levéltár) dominál, háttérben romkert, előtérben az Országalma, jó találkozóhely, felirata is világias: „Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta”. Ide tartozik, hogy a tér hangulata, az épületek homlokzatának gazdag díszítésének egy része nem érvényesül, mert az év nagy részében zavarják az árusító bódék; mondhatnánk, hogy az egyházi-világi hatalom terét így adják vissza a köznek, a piacnak, de ez nem igaz.

Szent István tér (Fotó: SGy)

Nem messze, a belváros déli részén az egykori várkapu helyén lévő Szent István tér szintén világias, klasszikusan háromszög alakú, alapvetően klasszicista beépítésű. Meghatározó épülete az egykori Vármegyeháza (ma hivatalok), szemben vele nemesek volt palotái alkotnak változatos stílusú épületsort, északi záró oldalán egyházi épületek: a térnek „hátat fordító” karmelita Szent József templom, előtte kifinomult ízlésű barokk rendház (ma papi otthon). A tér középpontjában névadójának lovasszobra áll, mellette egy jó öreg platán mintegy ernyő, tartja össze ezt a ma különösebb funkció nélküli, turisták által ritkán látogatott békés teret.

II. János Pál pápa tér (Fotó: SGy)

A város egyházi központja a díszes püspöki palotához képest „eldugva”, a már leírt két tér között található, a tereket enyhén kanyarodó, barokk hangulatú párhuzamos utcák köti össze. Csendes, de sem építészetileg, sem elnevezésében nem nyugodt hely ez, régen például csak Székesegyház térnek hívták, ma térrészenként is neve van.  Központi épülete a Szent István székesegyház, a belváros plébániatemploma, III. Béla temetkezőhelye barokk stílusú, az egykori Szent Jakab templom helyén épült. Előtte a Szent Anna kápolna (II. János Pál pápa tér), a város egyetlen épségben maradt felbecsülhetetlen értékű középkori épülete, hátsó hangulatos térrészében (Géza fejedelem tér) a névadó bronzszobra, körülötte hangulatos egyházi saroképület. A templom apszisa mögötti, szinteltolásos részen (Hősök tere) egy plasztikusan fekvő katona I. világháborús emlékművébe botlunk, azonban ez megtévesztő, mert igen élő ez a környék, hasonlóan a közeli beépített terekhez, a Török udvartól a „Pöttyös Bögré”-ről felismerhető Zöld udvarig.

Névtelen katona (Hősök tere, fotó: SGy)