"Mágnásnegyed" és a Rákóczi-tér

A Mikszáthról elnevezett, de tőle távol álló Milne, vagy Zappa tere; a Palota-negyed hajléktalanok teréből kismamák kisgyerekeinek játszóterévé vált Gutenberg-tér, vagy a köztük megbúvó Lőrinc papé, és a körúton túli „nagytestvéré”, a rosszhírű, de mára lenyugodott Rákóczi tér mind-mind „az ezerszer áldott nyolcadik kerület ” része. 

Mikszáth-tér (fotó: SGy)

„A Palotanegyed (és egyben a kerület) első házai 1725 körül a Hatvani és a Kecskeméti városkapuknál (Astoria, illetve Kálvin tér) épültek. 1740-es évektől megindult a kertövezet beépítése… Az Országúttól a mai Bródy Sándor utca vonalában a Téglaégető út vezetett a Rákóczi tér helyén volt téglaégető felén…  legnagyobb háza az 1766-ban épült Zerge-ház volt és ebben működött a Kőszáli Zergéhez címzett kocsma. A Zerge-ház 1828-tól a Rókus kórház fiókkórháza lett. A mai Gutenberg tér helyén a Rákos-árok keresztezte a Téglaégető utat; az esőzéskor gyakran kiöntő árok a Mária és a Somogyi Béla utcák vonalában szelte át a Palotanegyed területét. A kertövezet beépítésével kialakult - előbb hosszanti, majd keresztirányban - a Belső-Józsefváros napjainkig alig változott utcahálózata.” (Jozsefvaros.hu)

A nyolcadik kerületben a terek azonban mégis mások lettek: más a funkciójuk, más a sorsuk: a Mikszáth tér aligha az íróhoz, a fogorvosi szakrendelőhöz kapcsolható, a Gutenberg sem a nyomdászok szakszervezetéhez. A Lőrinc pap terén bulihelyet találsz, de a prostituáltjairól elhíresült Rákóczi tér a hírekben ma már  legfeljebb a 4-es metróról szól.

Gutenberg-tér (fotó: SGy)

„Zappa kávéház: „A tér a Kádár korban csendes, komoly hely volt , elsősorban az ide száműzött Piarista Gimnázium miatt… 1989 szilveszterén a tér sarkán lévő Bakony étterem helyén egy Tilos az Á nevű, teljesen újfajta kávéház nyílt. (Az elnevezés… a Micimackóra utal: ebben van egy tábla, amelynek deszkája eltörött, s az „átjárás” szóból csak egyetlen betű maradt...) Ez volt az első rockkocsma a városban, s amikor megnyílt, a tér tele lett élettel… Azt 1991-es orosz kivonulás alkalmából szervezett Búcsún Frank Zappa is megjelent… [Mikszáth] utolsó lakása ezen a téren volt, ezért egy kérelem alapján, amelyet a Magyar Nők Központi Bizottsága nyújtott be a Fővárosi Közmunkatanácshoz, 1911-ben róla nevezték el. A nőknek aligha az író köpcös alakja tetszett, amit Kocsis István szobrász olyannyira jól eltalált, hanem a humora és a szelleme, ami viszont teljességgel hiányzik az 1960-ban felállított szoborból.”            (Török András: Budapest könyv)

 A  Tilos az Á-ról, a Mikszáth-térről nehéz többet írni. Van az itt lakott írójának szobra, vannak padjai, legendás kocsmája, és a lehetőleg elkerülendő foggyógyászati központ. Mai vendéglátói, színes és szürke eklektikus házai, egy bulizós utcája, egy rövidebb, visszafelé a klasszikus Szabó Ervin könyvtárhoz vezető, egy utcával arrébb a Rajk régi és új kollégiumához… Egy fel nem épített háztömb helyén funkcióját megtaláló klasszikus square, igazában a paloták sem hiányoznak. A fiatalok, a Pázmány vagy a Filmművészeti, a Károli Gáspár vagy a Semmelweis diákjai, szívesen ülnek a lenyugvó nap sütötte padjain, s bár az írók könyveit lehet, hogy nem olvassák, biztosak abban, hogy Mikszáth, Milne és persze szegény Zappa is egyetértene azzal, hogy más korban élünk.

„A negyed éjszakai pezsgését nagyban fellendíti, hogy a Palotanegyed Budapest legnagyobb diákközpontja... Napról napra, estéről estére több ezer diák fordul meg a Belső-Józsefvárosban, s a tanítás előtt/alatt/után kellemes órákat töltenek el a környék vendéglátóhelyeiben… Nem hiába hívják a Horánszky utcát és környékét a Kis Vatikánnak, hiszen ezen a kis területen számos egyház és gyülekezet van jelen, több mint egy évszázada. Megtalálható itt a Premontreiek tanulmányi háza, a Ciszterek kollégiuma és rendháza, a Sophianum, a Sacre Coeur apácák leánygimnáziuma, a Krisztus Király Plébánia, a Szent Rókus plébánia, a Budapest-Józsefvárosi Evangélikus Egyházközség, a Jézus Szíve Néplányai Kollégium és persze zsidó vonalon az Országos Rabbiképző is. A legjelentősebb azonban a magyar jezsuita egyház bölcsője, a Jézus Szíve templom…” (Ardai Péter, Bitter Brúnó, Szombat.org)

Lékai pap tér (fotó: SGy)

A közeli, kilenc utcát befogadó Gutenberg téren nincs templom (bár északi sarkán áll az Országos Rabbiképző Intézet), nincs egyetlen kocsmája, ami ezen a környéken meglepő, van viszont igényes palotája, amit szakszervezet építtetett. A Gutenberg-ház négyemeletes, fehérre festett, jellegzetes szecessziós épülete a "könyvnyomdászok és betűöntők" szakegyesületének bérháza és székháza volt: lakásokkal, hivatali helyiségekkel, díszteremmel. A közúti forgalmát minimalizáló, korábban padjait hajléktalanokkal megtöltő, most gyermekeikkel játszó kismamákkal is megújult tér közepén Fodor doktor, az elismert higiénikus orvos szobra áll. Nem lenne persze teljes a világ, ha a "Mágnásnegyedben" az egyház nem képviseltetné magát; a két nagy tér között, a mulató-, és a látszólag egyhangú, de igenis változó square között ott áll a kicsi Lőrinc pap tér, amelyet a jezsuiták főtemploma, az egyszerű, eklektikus Jézus szíve templom mellett az elegáns szállodává átépített Zichy palota és a Darányi  is díszít. Az utóbbi előtt persze Zichy Nándor és a reá felnéző és fejét lehorgasztó embere áll, az utóbbi majdnem úgy, mint a Kamra klub előtt a literes barna sörre sorban állva váró fiatalok.  

Rákóczi-téri Vásárcsarnok és metrólejáró (fotó: SGy)

Érdekes módon a négyes metró miatti térátépítés inkább használt, mint ártott a körúti, mégis kevéssé forgalmas Rákóczi térnek. Fő épülete az 1894-ben épített, később bezárásra ítélt, majd leégett, később felújított Vásárcsarnok, ami két, egymásra merőleges öthajós épületével építészeti unicum; kérdés, mi lesz a prostituáltakról elhíresült térből korrekt Vásárcsarnokával, a lehet, hogy fölösleges, de csinos metrómegállójával. Lehet, hogy egy másik költőnek, Dylan-nek van igaza, aki eszünkbe juttatja Milne és a Tilos az Á forradalmasító erejét:: "the times they are A-changin'".