Az óbudai Fő tér és a hozzá természetesen kapcsolódó
Szentlélek tér egyszerre történelmi, közigazgatási, kulináris, kulturális
központ, telente jégpályával, egész évben programokkal, koncertekkel.
Fogyatékossága, hogy egyik felét, templomait „elvesztette”, soksávos
hídfeljáró, bűzös buszmegálló, magas panelházak nyomorítják, beépítése a
megmaradt részeken is ad hoc jellegű.
 |
| Fotó: SGy |
„De mi lesz az
északnyugati széllel, amely egyszerre elfújja majd a hegyoldalból, a Dunába fújja az egész Óbudát… A Mókus utca,
a Nád utca, a Serfőző utca, de még talán maga a Kiscelli utca is, amelyhez
idáig nem lehetett nyúlni, mert a legrégibb óbudaiak rakták ide fészkeiket…. – És mi lesz a
plébániai templommal, amely talán a pesti belvárosi templom sorsára fog
jutni, amely az Erzsébet-híd miatt félig a föld alá került? – Mi lesz a
földkerekség leggörbébb utcájával, a leghosszabb budapesti utcák egyikével, a
Lajos utcával, ahol a gyalogjárón megy a villamoskocsi, mégse történik bajuk
azoknak, akik az óbudai takarékpénztárba hordják pénzüket… Csak hirtelenjében
vetődtek fel ezek a kérdések az óbudai Duna-híddal kapcsolatosan, de bizonyára
vannak más kérdések is, amelyek rendezésre várnak. Egy egész városrész – egy
másfél ezer esztendős város eltűnéséről van szó, amely városnak elődei amúgy is
a föld színe alá kerültek.” (Krúdy
Gyula: Ódonságok városa, vagy mit várnak az óbudaiak az új hídtól)
 |
| Fő tér (Fotó: SGy) |
A Lajos utcát valóban megkurtították, és helyenként szögletesítették,
a Péter és Pál plébánia templomnak csak a tornya látszódik a rámpa mögött, de a
városrész egésze nem került földdel egyenlővé, néhány foszlánya, épülete,
térrészlete megmaradt, inkább az északi, a volt káptalani területen, mint a
túloldali, egykor kereskedelmi funkciójú Kiskorona tér környékén.
A Fő tér és szomszédos tereinek meghatározó épülete a barokk
stílusú Zichy kastély, egészen pontosan a kastély köré felhúzott, később
kibővített raktárépület. Ezt nem csak mérete, málló vakolata ellenére tekintélyt
sugárzó vastag falai okozzák, hanem az is, hogy kulturális központ:
választékosan kialakított helyet biztosít az óbudai történeti múzeumnak, a
Kassák kiállításnak, szép kertű Vasarely képtárnak, színháznak, nyáron egyéb
udvarai rendezvényeknek. A kastély főhomlokzata a Dunára
nézett, sorsa állami kamarai kézbe kerülésével pecsételődött meg, nagy része sokáig kihasználatlanul
állt, talán felújításra érdemes.
 | |||||
| Szentlélek tér (Fotó: SGy) |
A tér többi épülete sem külsőben, méretben, stílusban,
funkcióban nemigen hangolódik a „raktárra”, és egymásra sem; a tolakodó, sárga
Városházával szemben a földszintes, mályvaszínű Új Sipos vendéglő áll, jobbra
az egykori gazdatiszti barokk épület kedvelt könyvtár.
A környéken több szoborba ütközünk: a kezében könyvet tartó régi
polgármester Harrer Pálba, a téren poharazó Szindbádba, a kis Laktanya utcai „fióktéren”
a fotogén esernyős Várakozókba. Messze legrégebbi a Szentlélek téri barokk
Szentháromság szobor, amely – a megszokottól eltérően – nem templom,
pontosabban már nem álló templom előtt áll, mögötte patinás óvónőképző,
szeminárium, ma gimnázium és örökké fiatal diákjai adják a hátteret.
Templom, sőt templomok a hídon túl tűnnek fel, érdemes a
közeli aluljárón átkelni a parkosított, Zichyék építtette Péter és Pál plébániához,
mögötte nem messze a reformátusok később emelt egyháza található. Köztük elszórva
régi épületekhez, a régi Óbudára emlékeztető Kéhly vendéglőhöz, széles tematikájú
vendéglátóipari múzeumhoz, nagy, szecessziós zsinagógához jutunk. Ebben a túloldali,
Krúdy-negyedként is emlegetett, foszlányokban arra emlékeztető régi városrészben
sajnos töredéknyi tér sem maradt.
 |
| Várakozók (Fotó: SGy) |
A
tér használata (PPS)
Az óbudai Fő teret a közlekedési csomópontokból (HÉV,
villamos, autóbusz megállókból) könnyű megtalálni. Kicsit körülményesebb, de a
régi hely szellemétől sem idegen, ha rövid barangolással a Flórián térről közelítjük
meg.
A tér tiszta, rendezett, biztonságos, a Szentháromság tér különösen
megnyugtató, dacára annak, hogy egyik oldalát a zajos hídfő foglalja el. A
tereken időnként túltengnek a különböző rendezvények plakátjai, díszletei.
A környék múzeumokban, kiállítóhelyekben gazdag. Ezen
túlmenően ez az ország egyik „leglefoglaltabb” helye, fesztiváloktól,
koncertekig, korcsolyázástól táncházig, évszaktól függően, szinte mindig
történik valami.
Bár a Fő tér a turisták által is kedvelt, mégis alapvetően
helyiek, kerületiek látogatják, az idősek, kisgyermekesek alkalomszerűen, a
fiatalos korcsolyázók nem feltétlenül véletlenszerűen kerülhetnek közelebbi
ismeretségbe. A tér egy része közlekedési központ, ennek egyes részei a
hajléktalanok megpihenő helyéül szolgál, ez is találkozási lehetőséget teremt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése