Kecskemét - Vonzó alföldi főtér-rendszer

A Kálvin, Lestár, Kossuth, Széchenyi, és Szabadság tér, mint Kecskemét főtereinek halmaza megkapó látvány és izgalmas felfedezésre ad alkalmat. Az eleve halmazos szerkezetű alföldi település európai szintű városközpontja több, mint száz éve alakult ki, értékeit, kevés kivétellel megőrizte.

A városháza a ferencesek templomkertjéből (fotó: SGy)

„Kecskemét a Pest-Szeged közti távolságnak éppen a felezőpontján alakul ki; ott, ahol az Európa északi részét a Balkánnal összekötő ősi nemzetközi kereskedelmi vonalat keresztezi a keleti-nyugati, un. „sóhordó út”. Nem természeti adottságok, hanem gazdaságpolitikai tényezők határozzák meg települési helyét … Település-szerkezetét még a középkorban a mezőgazdaság és az állattartás igénye alakította ki, s ez laza beépítést követelt, hiszen a telkek nagyságát és a lakóházak egymástól való távolságát elsősorban a bent telelő marhák száma határozta meg. … [a főteret] a központban sugárszerűen összefutó országutak alakítanak ki, igen szabálytalan formájúra. Valóságos térrendszer ez, a piac igényeinek megfelelően; egyik végében áll a nagy mészárszék, a másikban a városi kocsma és az Arany Sas fogadó, s közepében boltok közé fogva a ferencesek és a reformátusok temploma. Mind a kettő a XV. század végéről veszi eredetét, gótikus támpilléreket és ablakkereteket őriznek. A barátok késő barokk tornyú Szent Miklós templomához szerény, egyemeletes kolostor csatlakozik, a reformátusok egyházát pedig magas téglafal keríti, amelynek keleti kapuja fölött kőből kifaragott pelikán táplálja fiait önvérével, ősi kálvinista jelképként. …” (Antalffy Gyula: Reformkori magyar városrajzok)

A főtér-rendszer megismerését kezdhetjük a Kálvin térrel, ami inkább széles, rövid utca; hangulatát a református Ókollégium (ma jogi kari épület), szemben az Újkollégium (Református Kollégium Gimnáziuma) választékos épületei alapozzák meg. Nem véletlen: a felekezet szerint  a templom után az iskolára kell a legtöbb gondot, figyelmet, pénzt fordítani! Az óramutató járásával megegyezően továbbhaladva a ferences templom tövében, egykori kolostoránál (ma Kodály Intézet) lyukadunk ki; és még most is csak kerülgetjük, kóstolgatjuk a tereket.A déli körútról közelítve az első az építkezéseket elindító polgármester, korábban 48-as honvéd századosról elnevezett Lestár tér; átmenő forgalma ellenére a szentháromság szobor, a színház terének miliője, az adekvát kávézó terasz egyáltalán nem vidékiesen városias. A Kossuth tér felé haladva találjuk a Ferences templomot és meghitt környékét.  A város legrégebbi temploma, előfala és kálváriaszobrai a tér meghatározó elemei; rendezett belső kertjéből nem mellesleg szép a kilátás a városházára, melynek díszes rózsaszín homlokzatát szerényebb oldalsó és hátsó, részek egészítenek ki.

Lestár-tér (fotó: SGy)

Elérkeztünk a Kossuth térre, ahol a tereket mintegy összefogó, a terek metszéspontján álló református templom emelkedik. A lombok mögé bújt épületet a török is jóváhagyta, vele a mellé épített református bazárt is. Az északi oldalon a Széchenyi téren megváltozik a tér atmoszférája: közpark lesz belőle. Az Öregtemplom (igazából késő barokk nagytemplom) előtti műtárgyak a parkot készítik elő. A Szabadság téren a fák, cserjék elnyomják még a bankok, üzletek épületeit is, homlokzatuk nemigen látható. Igazából ez a térkomplexum másik arca, mert megfelelő helyet kínál a sétálóknak, kerékpárosoknak, kisgyerekeseknek, szerelmeseknek egyaránt. A bezöldített teret híres épületek, a régi főút mögött emelkedő Zsinagóga (ma Tudomány és Technika Háza), vagy átellenben az un.Cifra palota (korábban bérház és kaszinó) sem tudja "feldobni".

Luther-udvar ( fotó: SGy)

 Lehet, hogy jobban járunk, ha óraforgással ellentétes irányban indulunk el: akkor a város - Világörökségre jogosan számító terei - másik oldalukról is megmutatják magukat, ráadásul egy kis kitérővel meglátogathatunk még egy square-t, a Luther udvar nevűt.