Baja - Nagy tér, kis tér

A város vízparti, patinás,hatalmas régi piacterének nagy részét ma autók foglalják el, pedig ennél többet érdemel. A közeli, a házak közé elképzelhetetlenül beszorított kicsi szerb templom tere kuriózum.

(fotó: Wikipédia)         

„Komárom, Győr és Pest mellett Baja az ország legélénkebb vízivárosa. Az Alföld és a Dunántúl összekötőhelyeként indul rendkívül gyors fejlődésnek a török uralom alóli felszabadulás után.(…) Baján – noha alföldi település – nem a parasztág a városalkotó tényező. (…) Baja gazdaságföldrajzi helyzete révén az ország legértékesebb gabonatermelő területének begyűjtő, raktározó, áruközvetítő helye; még kézművesei – hajóácsai, kocsigyártói, vízimolnárai – is elsősorban a kereskedelmet szolgálják ki. (…)

Valóságos oromzaton ülnek a város házai, de mivel a Duna egyik fattyúága, a Sugovica a főtérig bekanyarodik, a vízi szállítóeszközök a központban tudnak ki- és berakodni. (…)  A Főteret három oldalról harmonikusan összeolvadó egyemeletes épületek keretezik, negyedik oldala a Duna-ág, amely fölött mélyen bepillanthatnak a város szívébe a túlparti ártéri erdőségek és távolabbról a halványkék szekszárdi hegyek. Monumentális hatású nagy piac ez a tér; legnevezetesebb épület benne a földesúrnak, Grassalkovich hercegnek „négy szeglet formára méltóságosan épített” kastélya, a városháza és az egyemeletes, tizennégyszobás Arany Bárány fogadó …” (Antalffy Gyula: Reformkori magyar városrajzok)

A bajai Szentháromság tér (korábban Béke, Szent István tér) az ország egyik legnagyobb és épületekben is gazdag vásártere különösen a hetekig tartó Szent György napi vásáráról volt ismert. Funkciójának megszűnése után – sorstársaitól eltérően – nem zölddel telepített közpark lett, hanem "négylevelű lóhere alakban kikövezett" tágas autóparkoló; igaz a belvárosban nem is kell parkolási díjjal számolni.   

A Sugovicára néz a hajdan barokk, most reneszánsz Városháza, mellette eklektikus stílusú polgárházak. A főépületet, az egykori kastélyt a kalocsai érsek építtette, aki egyben Bács megye főispánja volt; 1862-ben a város megváltotta magát a földesúri függéstől, és az épület a városé lett.

Szentháromság-tér (fotó: SGy)

A teret észak felől a régi Bajai Kölcsönsegélyező Egyesület bérháza, ma is bankház, délről Deutsch Mátyásnak „régi jóhírű” emeletes szállodája, a Nemzeti, ma Duna Szálló határolja. A térsoron áll még a régi városháza helyén a Bajavidéki Takarékpénztár épülete, míg a másik oldalon a régi Schlesinger-féle hatalmas, emeletes vaskereskedés, raktár és lakóház; ma szintén pénzintézetként, vendéglátóipari egységként funkcionál. A főtéren emelkedik a robosztus Szentháromság-oszlop; a várost sújtó nagy pestisjárvány emlékére emelték, "lépcsős alépítményén kétrészes talapzat, visszalépcsőződő lábazattal, osztó- és zárópárkánnyal ”.

(fotó: SGy)

Körbetekintve azonban meglepődve konstatáljuk, hogy a térnek nincs temploma. A városban és a közelben is persze számos templom emelkedik, ezek közül az egyik legkedvesebb a közeli öreg szerb templom (Gyümölcsoltó Boldogasszony temploma, Batthány utca), ami a terebélyes város bizonyosan legszűkebb terén, egyik oldalon egy bérház árnyékában, túloldalán kicsi, parkosított templomtéren áll.