Az
utcaszerű Virágpiac, a Káptalan dombi „Feljáró”, a Püspökvár alatti Gutenberg
tér és kicsit odébb a régi Főpiac mind jól épített, hangulatos és jól működő belvárosi
square. Ennek ellenére a régi városmag hálózatos utcáinak, girbe-gurba közeinek vonzó harmóniája a meghatározó, a kérdés persze az, hogy miért?
 | |
| Virágpiac (fotó: SGy) |
„A hajóforgalom századokon át a Mosoni-Dunán bonyolódik le; Bécsből és Pozsonyból Komárom és Buda felé éppúgy ezen a mellékágon ereszkednek alá az áruszállító nehéz dereglyék… A Rába és a Mosoni- Duna szögletében emelkedő Káptalan-domb a település történelmi magja… A történelmi Győr szívébe, az összefutóvizek fölé kiugró dombtetőre, enyhén emelkedő, keskeny, kanyargós utcák vezetnek fel . Itt áll a Szent István alapította főpapi székhely, a Püspökvár... szemben, a Káptalan-domb közepén magaslik a székesegyház… A város közepén levő eme négyszögű tér a Főpiac, amely ma Széchenyi nevét viseli; a jezsuiták által még az 1600-as évek derekán emelt kéttornyú templom, s a hozzá csatlakozó akadémiai és gimnáziumi épület pedig 1802 óta már a bencéseké… szemben az északi térfalat nemes vonalú barokk palotácskák alkotják, van köztük egy-két egyszerűbb homlokzatú, egyemeletes polgárház is, de azok sem dísztelenek…A nyugati térfalat kétemeletes, copfstílű polgárházak alkotják, a keletit pedig teljesen betölti az egykori káptalani vendégfogadó helyén épült „Redoute”, avagy „Vigadó”, másként „Vigarda”, amelyben 1826 óta kávéház működik… ”
A
belvárost keletről mosó Rába partjának hangulata ugyan meg sem közelíti,
mondjuk az esztergomi Bazilikára nyíló Kis-Duna ágét, sétánya mégis a majdnem itáliai
hangulatú Virágpiacra vezet, onnan különböző karakterű tereken át a
Káptalan-dombra, végül ilyen-olyan utcáin a város főteréhez, a „Főpiachoz”, hogy
ott megpihenhessünk a „Vigardában”.
 | |||
| A "Feljáró" (fotó: SGy) |
Az Arany János utca folyó felőli kiszélesedő végében
lévő térség éltető intézménye természetesen a piac, legfontosabb épülete a túlsó utcában található
karmelita templom tömbjének ezen a téren álló egyszerű négyszögletű rendháza, ma
Klastrom szálló; a szerzetesek egykori celláiban szállást, zárt udvarában színvonalas
koncerteket adnak, a piacteret déli
felén romantikus műemlék lakóházak teszik egésszé.
Az utcák,
pontosabban a „Feljáró”, húz magával a Püspökvár felé. A Bécsi kapu-tér északi
nyúlványa vendéglátóhelyeivel, kávézóival, szobraival, barokk és klasszicista,
de mégis egységes benyomást hagyó épületoromzataival olyan érzést kelt, mintha
egy dél-osztrák kisváros főterén lennénk.
 |
| Gutenberg-tér (fotó: SGy) |
A Káptalan domb alsó részén a Gutenberg klasszikus
square, középpontjában fontos egyházi emlék; a mozgalmas Frigyszekrény-szobrot
egy oltári szentségen esett sérelem kiengesztelésére emelték, körülötte padok,
egyházi és kereskedelmi célú épületek.
 |
| Széchenyi-tér (fotó: SG) |
A XVI. század óta piactérként használt Széchenyi
téren természetesen ma már legfeljebb kürtöskalácsárus van, a hazai olaszos korabarokk jezsuita, majd bencés
Szent Ignác templom mellett pedig rendház és gimnázium. A csigavonalas, erkélyes Apatúr-házat a pannonhalmi főapát
építette a rend megszállóházaként, ma Xantus János helytörténeti múzeum, előtte
a nemesemberek kivégzőhelye, de volt itt még a XVIII. században is boszorkányégetés. A barokk Mária-oszloppal
átellenben a Régi városháza sárga vasalóházszerű saroktornyos épülete
ékeskedik, a gazdag város szempontjából nem meglepő módon az új városháza impozáns
épületét innen messze, de a főúthoz, vasúthoz közel építették. Az egykori Vigardából később Vigadó, majd Kávéház lett, de legtöbben azért az előtte, bódéban kapható kürtöskalácsra várnak.
 | ||||
| Kanonok házak és a Főpréposti palota (fotó: Wikipédia) |
A magukkal vivő kis utcácskák (Szappanos, Hal,
Kenyér, Káposzta, Fazekas…) a kereskedelem most éppen megkopott, de élő
emlékei. Más utcákban "természetesen fontos" épületek is vannak, például a Király
utca sarkán a sarokszobás, győri polgár-barokk
Esterházy-palota (a gróf előtt kereskedő családé volt, utána megint másé lett), a
szintén beszélő nevű Nefelejcs közben a toszkán stílű belső udvaros Magyar Ispita;
a városi agg polgárok egykori menhelye, ma városi múzeum.
 |
| (fotó: SGy) |
A több szempontból is gazdag Győrben meglepő módon a változatos egyházi és világi terek közötti harmonikus kapcsolatot az
olykor egyenes, máskor görbe, egyszer elegánsabb, máskor kopottasabb utcák egyensúlya hozza létre. Lehet, hogy az utca „legyőzi” a
teret?
