Hódmezővásárhely - Kossuth-tér, a világi hatalom tere

A legnagyobb határral rendelkező, terebélyes alföldi város emberléptékű főterét, oldalán az egykori és máig kedvelt „vásárhelyi híres promenáddal”, a Városháza uralja. De masszív hátsó traktusában markánsan megjelenik a kultúra egyik fellegvára is.

A tér sarkában a Fekete Sas teraszai (fotó: SGy)

„ … a Tisza és a Maros közti szeglet, vagyis a Szeged-Vásárhely-Makó által bezárt hatalmas háromszög, egyetlen összefüggő mocsárvilág, amelyen az esztendő nagyobb részében csak csónakon lehet járni. Észak és kelet felé azonban Vásárhely határa belesimul a tiszántúli löszhátságba – ez a rész a település nevének egyik tagját adó termékeny mező… Több mint 130 ezer holdnyi hatalmas határának északi felében terpeszkedik el szélesen a népes mezőváros. Tizenhét középkori apró falu lakossága futott itt össze a török időkben…  földesuruk a gróf Károlyi-család.

A Piactéren áll a város közháza, udvarán kőemeletű nagy magtár, amelynek földszintje börtön. A tanácsház mellett van az uraság emeletes törvénykezési épülete és a reformátusok ótemploma, amely „góth izlésű és aggszerű”… A Piactér dísze a reformátusok emeletes, tornyos gimnáziuma, amelyben két professzor és hat tanító oktatja a növendékeket…” (Antalffy Gyula: Reformkori magyar városrajzok)

Az egykori Piactéren ma egy arányos, kellően, de nem túlzottan parkosított teret találunk, majd minden oldalán felújított, patinás épületekkel körülvéve. Közülük a szó szoros értelmében kiemelkedik a Városháza 57 méter magas tornya, ami a közelében álló, „aggszerű” református templomtornyot is lepipálja.

Rapcsák András szobra (fotó: SGy)

A Városháza előtt I. világháborús Huszár-emlékmű, szemben a szecessziós Nagytakarék díszes kupolás épülete, hátulról, az elhanyagolt tűzfalak mögött a kupola egészen másképp fest. A tér északi oldalán a város nemrégiben elhunyt robosztus polgármesterének, Rapcsák Andrásnak a szobra áll. Túloldalon az egyemeletes, eklektikus, sárgára festett Fekete Sas épülete (korábban Béke szálló, most Rendezvényközpont kávézóval, bálteremmel) előtte a hangulatos térrészlet vendéglátó pavilonjaival igazi square-hangulatot áraszt. A tér további épülete, a hosszú, klasszicista Alföldi Galéria korábban a református Ógimnázium épülete volt. A már említett, lőréses kőfallal körülvett Ótemplom a város legrégebbi téglaépítménye, a szomszédban a kis négyszögletes népi barokk épület magtár; itt gabonában fizették az egyházi adót.

A városközpont legfontosabb épülete mégis a főtérről kiköltöztetett régi iskoláé. A Bethlen Gábor Református Gimnázium épülete a téglafallal megerősített támfal legelején, a főtér mögött áll, ma már nehezen elképzelhető, de a megemelt töltés a tiszai árvizek ellen védte a várost. A nagymultú iskola préstéglából épített épületének masszivitása sugallja, híres könyvtára garantálja, hogy innen messzibre látni, mint a Városháza 57 méter magas kerengőjéből.