Szeged - Városi park, egy square és a Dóm-tér

Szeged polgári központjában a reformkori leírások szerint legalább három tér létezett: maga a Nagypiac, továbbá a gabona- és a kenyérpiac tere. Később a részben sivárrá vált területen parkot, belvárosi találkozóhelyet alakítottak ki, ezeket egészíti ki a hitélet és tudomány később épített tere.

Széchenyi-tér (fotó: SGy)

„A lakosság főfoglalkozása ugyan a földművelés, az állattenyésztés és a halászat, mégis a kereskedelem – és vele kapcsolatos hajózó és fuvarozó tevékenység – kezdettől fogva a legjelentősebb városfejlesztő erő. Szeged neve jellemző módon egy olyan oklevélben szerepel először, amely 1183-ban a Nyitrára való sószállításról intézkedik. …

Az országos vásárok színhelye a Mars mezeje néven ismert katonai gyakorlótér... a szemestermények forgalma a Gabonapiacon – mai Dugonics téren – bonyolódik le, amelyet már a múlt század elején egyemeletes barokk vagy klasszicista épületek vesznek körül... A Nagypiac, vagyis a vár és a tanácsháza közötti hatalmas, sivár térség … - egy részéből alakították ki a mai Széchenyi teret – amely a múlt század elején azért olyan rendezetlen, üres és kopár, mivel a várbeli katonai parancsnokság hadászati érdekekre hivatkozva nem engedi befásítani. … a teret övező, hézagosan telepített épületek közül elsőnek a városháza vonja magára a figyelmet.… Közvetlenül a városháza mellett afféle áruház áll, négyszögletes nagy épület, tornác veszi körül minden oldalról, onnan nyílnak az üzletek, szám szerint tíz, és több mészárszék.” (Antlaffy Gyula: Reformkori magyar városrajzok)

Az ország talán legnagyobb terét, a szegedi Nagypiacot ma fák, bokrok és cserjék borítják. A parkot sok szobor: Széchenyi, Vásárhelyi, Deák, Tisza Lajos, Klebelsberg, Szent István és Gizella, … emlékműve gazdagítja. A tér tényleges körvonalai, épületei a városi kertből nemigen láthatók; a tér túl nagy, az épületek ezért sem meghatározók. Közelebbre menve persze megtaláljuk az északi oldalon emelkedő díszes Városházát, amit  a „Sóhajok hídja” köt össze a hivatal másik szárnyával; az átjárót Ferenc József látogatásakor, a másik épületben elszállásolt kíséret közlekedésére építették.

A tér ismert épülete még a Grünn Orbán-ház (első szegedi nyomda), a régi Zsótér-ház (eredetileg szesz- és keményítőgyár, később gabonaraktár, majd bérház, katonai kórház, királyi törvényszék, ma Államháztartási Hivatal), vagy az un. Balogh-ház, ami egyfajta magyar „Vasalóháznak” is felfogható.

A házak többségének földszintjét persze vendéglátó helyek és bankfiókok foglalják el, a platán fák és áprilisban a virágzó liliomfával díszített zöld terület útjait, padjait pedig kerékpárosok, sétálók, gördeszkások, a padokon megpihenő idősek, vagy fiatal szerelmesek.

Klauzál-tér (fotó: SGy)

A valamikor még hatalmasabb Széchenyi térhez tartozó közeli Klauzál téren, a volt kenyérpiacon, fák, cserjék, növények nincsenek, de épületei, kávézói így is hangulatosak, „squaresek”. A téglalap alakú, nyújtott zárt teret három épülettömb választja el a nagy tértől: ezek szálloda- és banképületek. Az egységes egy- és kétemeletes házsorok között középen régi Kossuth-szobor áll, de átellenben a dongaboltos kapualjas Kárász-ház előtt az Oroszlános kút mellett is meg lehet pihenni. A volt Lengyel palotából Royal Szálló,, a Hotel de l’Europe-ból Démász székház, a híres Ströbl „Pepi” kávéházból bankház lett; a változások ellenére mégis ez maradt Szeged egyik legjobb tere.

Dóm tér. Fotó: SGy

Sok tér van még a városban, de a szomszédos, klasszikus alkatú, templomos, árkádos, télen-nyáron élő Dóm-tér  a városban a legérdekesebb. A régi Palánk helyén kialakított térség van, akit a velencei Szent Márk-térre, van, akit épületeinek vörös téglái miatt Stockholmra emlékeztet. Mindenesetre a korábbi Szent Dömötör templom helyén – a nagy árvízre emlékeztetve – építették fel a Fogadalmi-templomot, az új püspöki székesegyházat; a teret uraló neoromán épületet sokan aránytalannak, dísztelennek tartják. A szabályos alakú négyszög nyugati részén hittudományi főiskola, átellenben a természettudományi és orvosi kar épületei, középen püspöki székház található. A hangulatos árkádok alatt Pantheon, ahol az eltérő stílusú oszlopfők között még különbözőbb híres emberfők portréi, szobrai láthatók…

Az egyetemi könyvtár. Szemben a Fogadalmi-templom (fotó: SGy)

A dóm előtt a jobb oldalon Szentháromság-szobor, balra a részben eredeti Dömötör-torony emelkedik, mellette közvetlenül a modern, európai szintű egyetemi könyvtár épülete áll. Így kerül egy helyre a hitvilág és az egyetem nyitottsága nappal és éjjel: templomba járókkal, egyetemistákkal, városlakókkal és idelátogatókkal.