Cegléd – Vegetáló terek

Két nagy, első látásra hasonló városias tér, három templom, és nagy nyugalom jellemzi Cegléd belvárosát, ezt nem zavarja meg, hogy a Kossuth téren, a templom mögött Dózsa, a Szabadság téren a templomok előtt Kossuth szobra áll.

Kossuth tér (Fotó: SGy)

 „Amikor a pest-szolnoki országút eléri a Duna-Tisza közi homokhátság északi szegélyére települt Ceglédet, a táj kertségi jelleget ölt, s Kecskemétig szántókkal, legelőkkel meg-megszakítva, szőlők, gyümölcsösök, akác- és nyárfaerdők követik egymást… Ez a három város (Cegléd mellett Nagykőrös és Kecskemét) markánsan képviseli a legsajátosabb magyar településformát, a mezővárost. Olyan nagy kiterjedésű, laposan szétterülő, falusias külsejű, népies helységek ezek, amelyeknek lakossága földműveléssel foglalkozik ugyan, mégis a jobbágysorsnál kedvezőbb társadalmi és gazdasági helyzetet tud kiküzdeni magának …

  A városmagot a négy irányból – Pest, Jászberény, Szolnok, és Szeged felől – összefutó utak találkozása jelöli ki, és alakítja szabálytalan négyszögűvé, nagy kiterjedésű piactérré. Közepén áll az oromzatos-oszlopos homlokzatú, magas őrtornyú katolikus templom, előtte késő barokk Szentháromság-szoborcsoport, mellette pedig az uradalmi nagyvendéglő és fogadó… ”              (Antalffy Gyula: Reformkori magyar városrajzok)

Szabadság tér (Fotó: SGy)

A szabálytalan alakú piactér, a mai Kossuth tér a város régi központja. Katolikus, korábban református templomával szemben figyelmet érdemel a monumentális alföldi városházákhoz képest emberi mértékű, eklektikus stílusú városháza, és értékes udvara, átellenben a régi fogadóból hotel, bankfiók, művelődési ház lett. A templom mögötti Dózsa szobor a város fontos, de másodlagos jelképe: a ceglédiek Mészáros Lőrinc helyi plébános vezetésével űzték el az e helyütt sanyargató földesurakat és csatlakoztak Dózsa seregéhez. A tér északi épületsora, annak épületei (bíróság, posta) alig érvényesülnek, ennek oka a teret metsző utcák, régen országos főutak, teret szétválasztó hatása.

Evangélikus templom és a könyvtár (Fotó SGy)

 A sarkuknál összekapcsolódó terek nagyobbika a Szabadság tér sokkal fiatalabb: az üres területet a városban többséget képező reformátusok kapták meg az ellenreformáció idején. Ott építették új templomukat, mellette plébániát, a déli oldalán az evangélikusok saját templomukat, két oldalán hosszan elnyúló bazársorral, egy részében ma is könyvtár. A négyszög alakú tér, korábban országos állatvásárok megtartására is alkalmas volt, közepén a híres Kossuth szobor áll, de mozgósító hatása ma aligha érvényesül: a tér funkcióit elvesztette, parkosították, belefullad a fákba, jó esetben levegősebb parkká válhat.