Kőszeg - Két tér duplikátumokkal

A csodaképpen félig meddig megmaradt és harmonikus benyomást keltő Kőszeg egy kompakt kisváros összerakott főterekkel, komplett várral, patinás iskolával. A két főtér közül a szorosan beépített házak által határolt várbelit két templom is határolja, két térszobor díszíti. A nagyobbikat, a város közösségének legfőbb terét két egymásra néző szálloda, átellenben kettő spéci gyorsétkező.

Szabadság tér (Fotó: SGy)

A Szabadság téren az egykori külső piacon a régi Korona Kávéház helyén a Jézus Szíve-templom, a mai plébániatemplom eklektikus épülete tekint le az elnyúló, trapéz alakzatra, előtte szép Szentháromság-szobor, a tömör és találó „Szabadíts meg a végzettől, a pestistől, háborútól” felirattal. Sok-sok pad, nyaranta szökőkút, télen-nyáron babakocsijukat toló, trécselő kismamák, bevásárolni elküldött, kinézetre nyugdíjas-korú férfiak és valóban idős hölgyek.

  Egymással szemben farkasszemet néz a régi Strucc szálló, nevét állítólag a fogadós Straussról kapta, barokk stílusú, ma is működik, ha nem is a kétszáz évvel ezelőtti formájában, de 21. századi színvonalon sem. Szemben a régi Kaszinó helyén a vasbeton, de átriumos és modernizált Írottkő Szálloda. Reggelente diákokkal megtelik a két szálloda közötti sarokház  ház földszintjén „főúri helyet” foglaló, békebeli Tejivó, átellenben, a Városház utcai sarki bástyakiszögelés mögött estére sül át a kebabosnál a giros; ez is két világ, nem kérdéses, melyik éli túl az évtizedet.

Jurisits tér (Fotó:SGy)

A belső vár, a történelmi belváros főtere, a Jurisics tér emberléptékű, egységes; ma a régi belső piac, a Városházát leszámítva, alapvetően nem a polgárokat, hanem az idegenforgalmat, főleg az építészeti esztétika iránt érdeklődők igényeit szolgálja ki, de azt jól. Az ovális alakú körbezárt térséget egyik oldalról hosszú, szalagtelkeken álló, másikon szintén keskeny homlokzatú, tömörebb beépítésű házak állnak régies/felújított külalakban, régi/új funkcióval; meglepő, hogy a régi városháza funkciója nem változott, a hosszú udvarú híres épületből nem lett 21. századi múzeum. A kisméretű teret nem teszi zsúfolttá, hogy két nagyobb méretű térdísz, a Mária-kultusz ellen tiltakozó protestánsokra kivetett bírságból megvalósított Mária-szobor, a másik a finom arányú, klasszicista Város-kút, korábbi kút helyén, mindkettő a közvetlenül a templom, pontosabban a templomok előtt, mert azokból is, egymás mellett kettő áll.

Jurisits tér (Fotó: SGY)

A hasonló nagyságú, szentélyű, most eltérő állapotban lévő Szent Imre- és a korábban épült Szent Jakab templomok története nehezen követhető. A tértől hátrébb álló Szent Jakab-templom már régóta plébániatemplomként működött. A reformáció idején az evangélikusok kezére került, ahol a német behatás természetszerűen erős volt. A magyar ajkú evangélikusok saját templomot akartak, ezért a templom mellett, egy régi kápolna helyén, a szomszédos templomhoz hasonló épületet emeltek, hátul, külsőleg szinte megegyező szentéllyel. Ez a Szent Imre-templom, ami „ikertestvérével” együtt az ellenreformáció során visszakerült a katolikusokhoz, ez lett plébániatemplomuk, ezt a funkciót vette át később a Jézus Szíve, a nagyobb tér újabb temploma.

Szabadság tér (Fotó: SGy)

Persze az egymással szemben farkasszemet néző Strucc szálló és a tér túloldalán lévő, tipikusan kőszegi Fehér Ló helyett a modernebb Jurisics lett a befutó, a Jurisics téri versengő templomok helyett a Szabadság téri a város plébániatemploma, ki tudja, a főtér két dísze mellé mikor kerül vissza az Országzászló, a tejivó és kebabos elé egy kínai?